A suri gyapjú

Az alpakákat elsősorban értékes szőrükért háziasították több mint 6000 éve Dél-Amerikában. A legtöbb gyapjúhoz képest jóval finomabb szálvastagsága miatt egyáltalán nem szúrós. Nem zsíros, lanolinmentes, ami miatt a birkagyapjú faggyútartalmára allergiások is nyugodtan viselhetik. Bár vízlepergető hatású, de ha mégis átnedvesedik akkor is megtartja hőszigetelő képességét. 22 alapszínének és 80 átmeneti színárnyalatának köszönhetően festés nélkül is változatosan felhasználható.

A két megjelenési forma, a suri és a huacaya között szembetűnő különbség a szőrzete. A surinak tincsekbe rendeződő, testhez simuló, hűvös tapintású, ellenben a huacayának meleg hatású, testétől elálló, bolyhos gyapja van. A suri gyapjút két évente nyírják. Ez idő alatt 30-40 cm hosszúságot éri el, ami függ a tápláléktól és a tartási környezettől. Súlyát befolyásolja szálvastagsága. Általában a gyapjú mennyisége fordítottan arányos a minőséggel. A tudatos tenyésztés célja, a legjobb micron finomság és a legnagyobb szőrmennyiség együttes elérése.


A suri gyapjú értékét a fényessége, a szálak micronban megadott finomsága, valamint a színe határozza meg. A szőr minőségének bevizsgálására, hivatalos minősítésére hazánkban és a környező országokban még nincs lehetőség, de Amerikából és Ausztráliából minta alapján lehet értékelést kérni. (Ezzel kapcsolatos elérhetőségek a linkek menüpont alatt találhatók.) Részletesebb minősítésnél annak az arányát is figyelembe veszik, hogy a teljes gyapjú mennyiségnek hány százaléka tartozik a gyengébbnek mondható 30 micronos vastagság feletti kategóriába. A jó minőségű gyapjú 20 micron körüli átlag finomságú, ami Nyugat-Európában nagy mennyiségben keresett árucikk. Kisebb mennyiségnél érdemes a hazai kézműves feldolgozást választani.

A minőségtől függően több területen, különböző módokon használják fel a nyers gyapjút. Az állatok lábairól, hasáról lenyírt szőrt külön gyűjtik össze. Ezt, ha gyengébb minőségű alapos tisztítás és mosás után paplanok és párnák töltésére használják antiallergén hatása miatt. A hátrészről és a nyakról (gyakran a lábról és a hasról is) lekerülő finom szálú értékes gyapjú nagyobb előkészítést igényel. A feldolgozás folyamata tisztítással kezdődik, a nagyobb szennyeződések kézi eltávolításával, és a gyapjú mosásával. Ezután a farkasolással az összeállt tincseket szakítják fől. Kézi vagy gépi kártolással többször átfésülik a szőrszálakat, így az apróbb szennyeződések is kihullanak.

A tiszta gyapjú felhasználásának legelterjedtebb módjai a fonalfonás, nemezelés és a kalapkészítés. Ezeket napjainkban is sokan készítik kézi eljárással. Főleg iparművészek szívesen választanak értékes alapanyagot egyedi munkáikhoz. Mivel egyre többen keresik a természetes alapanyagú kézműves termékeket, és egyre több vásáron, internetes fórumon el lehet juttatni az érdeklődőkhöz a kínálatot, így egyre szélesedik a hazai értékesítés lehetősége.

             12079225_1056253017753467_8683712824834656715_n

A suri alpakát két évente nyírják. Egy állatról 5-10 kg gyapjút nyernek. A minőséget befolyásolja a legelő és a takarmányozás, a környezeti hatások és az állatok életkora. A legértékesebb az első nyíráskori cria gyapjú. Eredeti élőhelyükön, vadon tartott alpakák bundája évek alatt földig érővé nőhet, ám a hazai éghajlaton már a két év alatt növesztett több kiló szőrzettel is nagy megpróbáltatás lenne a nyári meleg időszak.